A szigorodó Büntető Törvénykönyvről
A nemrégiben elfogadott és jövő évtől hatályba lépő Btk.-módosítás a büntetendő cselekmények körét absztraktabban, átfogóbban és tágabban határozza meg, továbbá a szélesebb értelemben vett vezetők átfogó, objektív felelősségét és az egységesen differenciált szankciórendszert is bevezeti.
A módosítás célja a költségvetést károsító bűncselekmények szankcionálásának következetesebbé tétele, valamint a költségvetés hatékony védelme.
A módosítás új kategóriába tömöríti az adócsalást és a költségvetési szempontból vagyoni hátrányt okozó cselekményeket.
Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással elnevezésű bűncselekményt követ el és minimum két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki más tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja azért, hogy magánszemély részére nyújtható szociális, jóléti juttatást vagy ellátást szerezzen és húszezer forintnál nagyobb kárt okoz.
A költségvetési csalás kategóriája számos korábbi bűncselekményfajtát von össze (adócsalás, jövedékkel való visszaélés, csempészet, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése).
Ezt a bűncselekményt az követi el, akit költségvetési befizetési kötelezettség terhel, vagy költségvetésből pénzeszköze származik és ezzel kapcsolatban mást megtéveszt, vagy aki költségvetési befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe, illetve aki költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel. Szintén e bűncselekmény törvényi tényállása alá vonható az is, ha valaki a költségvetési pénzeszközökből származó bevételekkel kapcsolatos elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt hiányosan teszi meg. Az elkövető ebben az esetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A bűncselekményi értékhatár százezer Ft.
A módosítással bármely fenti bűncselekmény elkövetése esetén csak korlátlan enyhítésre számíthat a gyanúsított, ha a vádirat benyújtásáig a költségvetést ért vagyoni hátrányt megfizeti. (Arra, hogy az elkövető ilyen esetben ne legyen büntethető, nem lesz lehetőség.)
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása a vezetői felelősségre utal. Ezt a bűncselekményt nemcsak a gazdálkodó szervezet vezetője, hanem az ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója is elkövetheti.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet érdekében tagja vagy dolgozója költségvetési csalást követ el, és a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, öt évig terjedő szabadságvesztés büntetésre számíthat úgy, hogy a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét a jogalkotó itt nem biztosítja.